Belga kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) munkatársainak közreműködésével újszerű bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki.
Az okosvárosoknak új, innovatív megoldásokra van szükségük az épületekben, az autókban, az utakon és az utak mellett is. Íme, egy megvalósult budapesti projekt, amely megmutatja, hogy milyen többletszolgáltatásokra képes a jövő városa – például a lámpaoszlopokba épített digitális infrastruktúrának köszönhetően.
Az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest - állapodtak meg hétfőn az Európai Unió
A távhővel ellátott települések száma megközelítette a százat tavaly Magyarországon, a háztartásoké pedig meghaladta a 650 ezret; a hőtermelésben a földgáz változatlanul meghatározó, de a napenergia- mellett a geotermikus energiafelhasználás
Habár a „zéró energiafogyasztás” egyelőre elérhetetlen jövőbeli cél, szakértők szerint sokat lehet tenni azért, hogy a Dolgok Internetére csatlakozó eszközök a mostaninál jelentősen kevesebb áramot fogyasszanak.
Amerikai kutatók olyan grafén érzékelőt fejlesztettek ki, amely a növényhez erősítve képes előre jelezni, mennyi időre van szükség, amíg a víz a gyökérzettől eljut a levelekbe.
Mintegy 48 milliárd forintból országosan 110, ebből Kecskemét környékén 4 naperőművet épít az MVM-csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Hungarowind Kft. a jövő év végéig - jelentették be szerdán
Elektromos buszok beszerzésére, valamint az üzemeltetéshez szükséges töltő- és kiszolgáló infrastruktúra megépítésére 1,7 milliárd forintos forrást nyert el a pécsi önkormányzat - tájékoztatta a hivatal csütörtökön az MTI-t.
A PV-Invest még az idén üzembe állítja első magyarországi naperőmű-rendszerét a Csongrád megyei Zsombón. A cég jövőre megduplázza az épülő erőművi kapacitásokat, ezért Gádoros, Árpádhalom és Molvány mellett Szolnokon, Kolontáron,
Az Európai Bizottság Tiszta bolygót mindenkinek címmel hosszú távú stratégiai jövőképet fogadott el, melyben 2050-ig vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság megteremtését célozzák – közölte az uniós bizottság szerdán.
