A klímavédelmi törvény szigorításához kapcsolódó akcióterv szerint csak olyan társasházat vagy családi házat lehet építeni jövő év január 1-jétől, amely rendelkezik villamos energiát előállító napelemes rendszerrel vagy hőenergiát termelő napkollektoros rendszerrel.
A korábbi építésű lakóingatlanokra is érvényes az új kötelezettség, ha felújítják a tetőszerkezetet.
A következő lépésben, 2023-tól újabb szigorítás következhet, bevezethetik, hogy az új lakások energiafogyasztása a teljes lakóingatlan-állományt jellemző átlag legfeljebb 55 százalékát érheti el. Ezt az arányt két év után - 2025-től - 40 százalékra csökkentik a tárcaközi egyeztetésre indított javaslat szerint.
A klímaváltozás megfékezését szolgáló új szabály betartásához támogatási programot is indítanak. A lakóépületek energetikai felújítására 2,5 milliárd eurót (875 milliárd forint) biztosítanak 2022-ben, és további kétmilliárd eurót 2023-ban.
A kormány várhatóan a június 23-i ülésén elfogadja és a parlament (Bundestag) elé terjeszti a klímavédelmi akciótervről szóló javaslatát, amely azonban valószínűleg már nem veszi napirendre az ügyet a szeptemberi Bundestag-választásig - áll az ARD országos köztelevízió hírportálján (tagesschau.de) közölt összeállításban.
A lakástulajdonosok országos érdekvédelmi szervezete (Haus & Grund) szerint a napelem-, vagy napkollektor-telepítési kötelezettség bevezetése elhamarkodott lépés lenne. A rendszerek kiépítése jelentősen drágítaná a lakásépítést, és a kötelezettség nem jár együtt azzal a lehetőséggel, hogy a tulajdonosok értékesítsék a háztetőkön megtermelt és fel nem használt energiát - nyilatkozott a saját otthont tulajdonló magánszemélyek millióit és több százezer ingatlant üzemeltető óriásvállalatokat is képviselő szervezet elnöke, Kai Warnecke.
Németországban az alkotmánybíróság egy áprilisi döntése kötelezte a kormányt a klímavédelmi törvény szigorítására. A parlamenti elfogadásra váró új változat szerint 2030-ra nem 55, hanem 65 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, és 2050 helyett már 2045-re el kell érni az úgynevezett klímasemlegességet, vagyis azt, hogy nettó nulla legyen Németország szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátása.
