Az első részben a látás, hallás és színérzékelés volt a téma. Mostani adásukban pedig a „beépített” GPS, valamint a hő- és elektromos érzékelésről volt szó, hogy mely állatok a legügyesebbek. Tőlük kétségtelenül a kutatók-fejlesztők is még mindig sokat tanulhatnak.

Hanga Zoltán elmondta: különbséget kell tenni a rövid- és hosszútávú navigálás között. Rövidebb távon értelemszerűen az ismerős tárgyak látványa segít. Az éjjel repülő rovarok pedig úgy tájékozódnak, hogy például a Holddal adott szögben repülnek folyamatosan, így tartják az egyenes irányt. A közvilágítás viszont – ahogy azt bárki láthatja – nagyon megzavarja őket.

Rövidtávon tehát a látásnak van szinte mindig szerepe, hosszútávon pedig úgy tűnik, hogy a Föld mágneses mezejét használják a vándormadarak. A rekorder a sarki csér, amely az Északi-sarkvidéken tölti a nyarat, majd a partok mentén az Antarktiszra repül az ottani nyárba. Rajta kívül egyetlen vándormadár sem képes ezt a 20 ezer kilométeres utat megtenni.

Az állatkert szóvivője hozzátette: a víz alatt vándorló állatoknál is szinte biztos, hogy a Föld mágneses mezeje segít, de emellett a vízáramlás és a víz fizikai-kémiai tulajdonsága is sokat számít - írja az m2mzona.hu.