Magyarország termőterülete mintegy 4,5 millió hektár, ebből 2,5 millió hektár területen a korábbi vegyszerorientált művelés miatt különböző mértékben elsavasodott a talaj. Ennek ellensúlyozására, a talajélet revitalizációjára évek óta elérhető természetes módszerek állnak rendelkezésre, például a talajbakteriális készítmények alkalmazása, amivel augusztus 31-én egész napos konferencia foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az áttörés azonban még várat magára.

Hasonló a helyzet, mint a balatoni vendéglátósoknál, akik panaszkodnak, hogy nem találnak szakácsot: "bizony, kevesen vállalják, hogy a nyáron 50 fokos konyhában dolgozzanak". "Talán fel kéne szerelni egy légkondit", replikáznak a szakácsok.

A magyar gazdák a szocializmus évtizedeinek műtrágyamániás, talajkizsákmányoló művelési módszereinek következményeit nyögik. A termőföld sok helyütt leromlott, szikesedésre, tömörödésre hajlamos, a csírázó növények képtelenek megfelelő gyökérzetet fejleszteni benne. Annak híján viszont a föld feletti rész is csenevészebb lesz a kívánatosnál.

A végeredmény: egy adott évben eléri ugyan az átlagot a betakarított termés mennyisége, de a minősége esetleg csak takarmánynak alkalmas. A termésbiztonság ugyanakkor nem feltétlenül egyenlő a termésminőséggel.

Meg lehet serkenteni a növényeket kemikáliákkal, de akkor még távolabb jutunk a mai fogyasztók által keresett, vegyszermaradékoktól mentes, tápanyagokban gazdag terményektől, illetve a fenntartható mezőgazdaságtól.

Erre ad lehetőséget a talajoltás, amelynek során a megfelelő talaj-előkészítés után folyékony baktériumtrágyával bepermetezik a talajt, akár a vetéssel vagy valamelyik talajmunkával egy menetben.

Egészséges talaj, egészséges növény, egészséges állatállomány – vagyis az egészséges talaj az alapja az egészséges takarmánytermesztésnek, és így az egészséges állattenyésztésnek" – mondta a konferencián az Origo kérdésére Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója.

16-28 százalékos termésnövekményt lehet savas talajon elérni a természetes talajoltó készítmények (baktériumtrágya) alkalmazásával, mondta előadásában Márialigeti Károly, a konferencia egyik szervezője, a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke, aki az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék vezetője. A konferencia a növényi növekedésserkentő, valamint termésfokozó módszereket mutatta be.

A talaj nem csupán egy input-output folyamat tartóközege, azaz hogy kiszórjuk rá a magot, a műtrágyát és a növényvédő szereket, aztán 150 nap múlva jövünk aratni. A termőtalaj él: a földet alkotó szerves és szervetlen molekulák élőlények változatos közösségének adnak otthont. Óriási számban nyüzsögnek benne a mikroorganizmusok: 1 gramm egészséges talajban csak baktériumokból akár 100 millió is lehet – feltéve, ha nem irtjuk ki őket vegyszerekkel, helytelen talajműveléssel.

A mikroorganizmusok bontják le a talajba kerülő, elhalt növénymaradványokat és más anyagokat, és alakítják azokat felvehető tápanyaggá. Tevékenységüktől a talaj szerkezete is javul, morzsalékosabb lesz, ami elősegíti a csapadék vagy öntözővíz jobb hasznosulását.

Laza szerkezetű talajban a növények gyökérzete mélyebbre nyúlik, ennek révén nagyobb eséllyel élik túl az aszály vagy más tényező miatt stresszes időszakokat. Sőt ez a talajszerkezet könnyebb művelhetőséget eredményez, ami a munkagépek csekélyebb üzemanyagszámlájában is megmutatkozik.

Csak az élő talaj képes arra, hogy megfelelően táplálja az elvetett magot. A baktériumok, talajlakó algák, gombák és más élőlények közül egyesek biostimuláns hatásúak, fokozzák a növények növekedését, mások természetes növényvédő, például gombaölő szerként vagy rovarkártevő-riasztóként hatnak. Ehhez azonban kétévente be kell oltani a talajt, mert a vad talajbaktériumok életképessége erősebb.

Az elmúlt évtizedekben kinemesített, a köztermelésben elterjedt növényfajták genetikailag sokkal nagyobb terméshozamra volnának képesek, mint amennyit jelenleg be lehet takarítani – ha a termesztés szempontjából kulcsfontosságú tényező, a talaj egészséges.

A fenntarthatóság a mezőgazdaságban és a környezet területén mindenképpen igényli azt, hogy próbáljuk meg elősegíteni a természet hosszú évmilliárdok során kialakult öntisztuló képességét, illetve erősítsük a részegységei közötti kölcsönhatásokat – mondta Márialigeti Károly. –Célunk, hogy olyan módon termeljünk a mezőgazdaságban, illetve olyan módon használjunk esetleg kémiai anyagokat, hogy azzal a környezetet ne terheljük."

A föld népessége folyamatosan gyarapszik, mind több élelmiszert kellene megtermelni egyre kevesebb termőtalajon: John Crawford ausztrál környezetvédelmi kutató számításai szerint Európában 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy újratermelődik, azaz 17 kilogramm termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kilogramm helyreáll a művelés után. Kínában 57-szeres ez az arány. Crawford állítja, hogy bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80 százaléka pedig többé-kevésbé már károsodott.