A megújuló energiaforrások térnyerésének létjogosultsága ma már egyértelműnek látszik. Elég csak megnézni a tavalyi évi adatokat, amelyekből kiderül, hogy minden korábbinál többet fektettek a zöld energiaszektorba, világszerte összesen 280 milliárd dollárnyi összegben, többet, mint a fosszilis alapú vagy nukleáris energiába.
Ebben a szektorban nem lehet és nem is érdemes rövidtávra tervezni, hanem fokozatos, stabil ütemű növekedéssel kell támogatni a zöld energia térnyerését. Az IRENA főigazgatója, Adnan Z. Amin szerint a globális energiamixben a jelenlegi 18 százalékról 36 százalékra kellene növelni a zöld energia arányát, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi éves 0,17 százalékos növekedést hatszorosára, 1%-ra kell feltornázni, és ezt a tempót tartani is kell 2030-ig.
Javaslatuk 40 országnak vázol fel egy olyan lehetséges utat, amellyel képessé válhatnak jelentős mértékben megnövelni a zöld energia arányát.
Ez a negyven ország egyébként a Föld teljes energia fogyasztásának 80 százalékát fedi le.
Ha 2030-ra globálisan sikerülne kétszeresére növelni a megújuló energiaforrások felhasználását, úgy számos pozitív hatással számolhatunk.
Jelentős mértékben nőne az új munkahelyek száma, becslések szerint 2030-ra 24,4 millióan dolgozhatnak majd a zöld energiaszektorban (2014-ben 9,2 millió foglalkoztatott volt az iparágban).
Fontos, hogy ez a változás pozitívan hathat a fejlődő országokra, hiszen csökkenti a munkanélküliséget, és ezáltal az életszínvonal, az életminőség is javulni fog. A megújuló energiaforrások egyre növekvő felhasználásával 2030-ig 12 gigatonnányi szén-dioxidtól szabadulhat meg Földünk, ami emberek millióinak életminőségén, egészségén javíthat, legfőképpen azokén, akiknek napi szinten megkeseríti életét a környezetszennyezés és a szmog.
És természetesen a károsanyag kibocsátás csökkentésével a tavaly decemberben elfogadott párizsi klímaegyezményben rögzített vállalásokat is erősen meg lehet támogatni.
Így lenne rá esély, hogy elérjük az ENSZ éghajlat-változási és fejlesztési céljait, vagyis hogy az évszázad végére az iparosodás óta mért globális átlaghőmérséklet emelkedés 1,5-2 Celsius-foknál ne legyen magasabb.
