Az Európai Unió célkitűzései szerint 2020-ig az európai fogyasztók 72 százaléka villamos energiát, 40 százalékuk pedig a földgázfogyasztást fogja okosmérőkkel mérni. Ezzel összhangban Magyarország azt vállalta a megújuló energia hasznosítását célzó cselekvési tervében, hogy az elkövetkezendő öt évben a tervek szerint a fogyasztók 80 százalékát ellátják okosmérőkkel.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint Magyarország az Internet of Things (IoT) hálózatok kiépítésére 2004 óta összesen 11 millió eurót fordított, ami a környező államok költségvetéséhez hasonló nagyságrendet képvisel, ugyanakkor jelentősen elmarad a nyugat-európai országok átlagosan 500 millió eurós ráfordításától.
Okosvillanyórákkal spórolnak a bécsiek
Az intelligens mérők a valós idejű fogyasztási adatoknak köszönhetően lehetővé teszik az energiafelhasználás optimalizálását, aminek a jelentős energiaigényű épületek, például az irodaházak, ipari létesítményének esetében különösen nagy jelentősége van.
A szolgáltatók a valós idejű adatoknak köszönhetően pedig a különböző fogyasztási szokásokra szabott termékcsomagokat hozhatnak létre, ráadásul a költségeiket is csökkenthetik, a többi között a rendszeres óraleolvasások megszüntetésével.
A gépek közti kommunikációval (M2M) történő mérés előnyeit több energetikai szolgáltató is felismerte Európában, így egyre több privát forrást fektetnek az intelligens hálózatok kiépítésébe - írja az m2mzona.hu.
Jelentős részben ennek köszönhető a nyugat-európai országok, valamint a térségünkből Csehország ráfordításainak kiugróan magas aránya. A privát befektetések arányának növelése Magyarország számára is járható út lehet a 2020-as kitűzések elérésében.
