Magyarországon a becslések szerint egy évben 100 millió tonna szemét keletkezik, amelynek körülbelül a 20%-a származik a háztartásoktól.
A keletkezett hulladékok közül az egyik „legnépszerűbb" a műanyag vagy PET palack, amelynek lebomlási ideje közel 450 év.
Mondani könnyű
2014-ben a KSH adati szerint a hazai csomagoló iparág 3,6%-kal bővült, megközelítve az ország GDP-növekedésének ütemét. Ennek a legnagyobb veszélye, hogy ezeknek a keletkezett hulladékoknak a nagyrésze nincsen szelektíven gyűjtve.
Európában a hulladék mindössze 48%-át gyűjtik szelektíven. Magyarországon még rosszabb a helyzet, itthon ugyanis az emberek 80-90%-a vallja magáról, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot, viszont valójában csak 15%-uk szelektálja a szemetét, írja a Szelektálok.hu.
Mindent túlél a szemét
A műanyag hulladék a második legnagyobb mennyiségben keletkező hulladék típus, amelynek jelentős részét a PET palackok teszik ki. A PET palackok elleni küzdelem egyik legegyszerűbb módja, ha szelektíven gyűjtjük őket, amire a fővárosban 226 helyen van lehetőségünk, és a legtöbb fővárosi társas- és lakóházban is találunk már szelektív kukákat.
De a vidéki városokban is egyre több helyen találkozunk kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetekkel. Ennek ellenére a 2015-ös PET palack kupán rekord mennyiségű, 35.000 műanyag palackot és üveget szedtek ki a Tiszából - írta a Médiaunió.
A szelektív hulladékgyűjtés és a PET palackok elleni küzdelem nem csak Magyarországon, de világszerte is problémát okoz. A Csendes-óceánban két nagy sziget is található, mégpedig műanyag hulladékokból.
Japán térségében található egy úgynevezett Keleti szemétfolt, Hawaii környékén pedig a Nyugati szemétfolt.
A szigetek együttes teljes átmérője 2500 kilométer, ami több Magyarországnak felel meg, súlyuk körülbelül 100 millió tonna. A vízben lebegő szemétsziget vastagsága 10-30 méter is lehet.