Az eredmény nagy áttörést jelent a szabályozott nukleáris fúzió kutatásában. Ha sikerül hidrogénből stabil állapotú plazmafelhőt létrehozni, az gyakorlatilag a Nap energiájával látna el bennünket, és nem képződne semmilyen káros melléktermék.

Az ötvenmillió fokos hőmérséklet nem a legmagasabb, amit egy kísérlet során létrehoztak. Ez a dicsőség a Nagy Hadronütköztetőé, ahol egy 2012-es tanulmány alatt sikerült elérni a négybillió Celsius-fokot. A hefei Fizikai Tudományok Intézete viszont a kísérlet közben több mint egy percen át életben tartott egy mesterséges napot.

A kontrollált nukleáris fúzió által létrehozott magas hőmérsékletet minél tovább fenn kell tartani, mert csak így lehet kinyerni a reakció során termelődő energiát. A mágneses mezők szabályozásával a plazmát távolabb lehet terelgetni a berendezés falaitól, illetve ugyanezzel lehet begyűjteni a nagy energiájú részecskéket és a reakció során termelődő hőenergiát.

A mai atomerőművek a maghasadáskor felszabaduló energiát hasznosítják. Bár az eljárás még így is környezetkímélőbb, mint szénerőművekből kitermelni ugyanazt az energiamennyiséget, a nukleáris fűtőelemek biztonságos tárolása és a radioaktív melléktermékek megfelelő kezelése nagyon sokba kerül. A fúziós erőműveknél viszont az atommagok nagy hőmérsékleten egyesülnek, ahogy a Napban is.

Csakhogy ehhez a Nap erejére van szükség. A maghasadást már néhány száz Celsius-fokon be lehet indítani, de a fúzióhoz több millió fokra van szükség. A reakciót ráadásul a nulláról kell indítani, így a kezdő hőmérsékletnek melegebbnek kell lennie a Nap magjánál. A német kutatók szerint a reakcióhoz az ideális hőmérséklet a százmillió Celsius-fok.