Az új típusú sejtek alagutakat képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amit a daganatsejtek egyik fegyvereként ismertek korábban – írja a Magyar Tudományos Akadémia honlapja. 

Az emberi agy regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kicsi. Ugyanakkor kevés helyen és korlátozott számban, de születnek benne új idegsejtek. Ezek a sejtek a megszületésük után a rendeltetési helyükre vándorolnak. A SOTE kutatói ezt a folyamatot vizsgálták. Ehhez a patkány szaglórendszerében leltek kísérleti modellre: itt az agykamrák falában viszonylag nagy mennyiségben születnek új idegsejtek, amelyek a megfigyelések szerint csőszerű alagutakban jutnak el rendeltetési helyükre.

A szakemberek felfedezték, hogy az új sejtek vándorlását egy külön erre a célra specializálódott idegsejttípus segíti. Ilyen sejtek veszik körbe hagymahéjszerűen a vándorlási útvonalat, vagyis ezek alkotják a megfigyelt alagutakat. Az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, méghozzá a secretagonin nevű fehérje miatt. A fehérje igen érzékeny az idegrendszer kalciumion-koncentrációjának változásaira, és szabályozhatja a sejtben lejátszódó válaszfolyamatokat.

A kutatók azt is észrevették, hogy ezekből a sejtekből több van, mint azt korábban gondolták, de nagy részük egyfajta készenléti állapotban várja, hogy szükség legyen a segítségére. Amikor az agyszövetben sérülés történik, és az újonnan születő idegsejteknek gyorsan a rendeltetési helyükre kell jutniuk, a secretagonin mennyisége megnő a vándorlást segítő sejtekben, vagyis érzékenyebbek lesznek a környezetükre. A kutatók megfigyelték, hogy a secretagonin ilyenkor nemcsak az alagút falában, de a belsejében is felbukkannak, mintegy útjelző rendszert alkotva a vándorló új idegsejtek számára.

A szakemberek kimutatták, hogy az azonosított speciális idegsejttípus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, és az is kiderült, hogy az emberi szaglórendszerben még időskorban is megtalálhatók. Most azt vizsgálják, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha egy erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet tudnának létrehozni, az a kutatók szerint új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában.