A szélerőművek építését nem tiltotta ugyan le a kormány, de nem is támogatja azok építését. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a parlament elé terjesztette a villamosenergia-törvény módosítását, amely szerint egyebek mellett a kabinet saját hatáskörbe vonta az ilyen beruházások építésének engedélyezését, egyúttal elvéve ezt a jogot az energiahatóságtól. Újabb engedély kiadására viszont egyhamar nem lehet számítani, hiszen a Miniszterelnökség egyik államtitkára úgy vélte, negatív hatása van a szélerőműveknek a villamosenergia-hálózat biztonságára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontja szerint is: semmi nem indokolja újabb szélerőművek telepítését. Az új törvényjavaslatnak azzal a passzusával még egyet is lehetne érteni, hogy szélerőművek világörökségi és természetvédelmi területen nem építhetőek, de ilyesmire eddig sem volt példa. A kormány álláspontja az, hogy csak akkor engedélyeznek kereskedelmi célú szélerőműveket, ha azok nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát. (A törvényjavaslata ezúttal figyelmet szentel arra is, hogy a szélerőművek illeszkedjenek a tájba.)

Tény, hogy a jelenlegi kabinet nem igazán támogatja ilyen megújuló energia-termelő beruházások indítását - nyilatkozta a Népszavának Fülöp Orsolya. Az Energiaklub szakmai igazgatója emlékeztetett rá, hogy a szélerőművekre vonatkozó, utolsó sikeres pályázatot még 2006-ban írták ki Magyarországon. Így azokat a berendezéseket, amelyek jelenleg az országban működnek, akkor telepítették. Ennek köszönhető, hogy mintegy 170 szélturbina termel megújuló energiából áramot hazánkban.

Megjelent ugyan egy újabb szélerőmű-tender 2010-ben, de a folyamat végén az akkor hatalomra került második Orbán kormány-visszavonta a pályázatot. Ez annál is érthetetlenebb volt, mert a pályázat megjelentését követően az is kiderült, hogy jelentős üzleti érdeklődés övezte a kiírást. Ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy az építési igény többszörösen meghaladta a kvótát, vagyis a kiadható engedélyek számát. Így feltételezhető, hogy befektető nyilván ma is lenne.

A fejlesztési tárca ugyan nem tartja indokoltnak a szélerőművek létesítését, de önmagában ez sem jelent feketén-fehéren tiltást, vagy elutasítást ezekre a megújuló energiaforrásokra.

Viszont az furcsa, hogy ilyen álláspontra helyezkedett a szakminisztérium, miközben még ma is érvényben van Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Terve, amelyben vállaltuk, hogy 2020-ig a hazai villamos energia 13 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezzük, sőt ezt még túl is licitálták, és 14,65 százalékot írtak be a tervbe - jegyezte meg az Energiaklub szakmai igazgatója. (Jelenleg a megújuló energiaforrásokból a hazai elektromos áramnak még a 10 százalékát sem állítjuk elő, becslések szerint ez az arány 6-8 százalék lehet.) Abban bíztak, hogy a jelenlegi 330 megawatt szélerőmű kapacitást 750 megawatt-ra növeli majd az ország.

Mint ismeretes, az Európai Unió támogatja az alternatív energiatermelést, illetve az ahhoz kapcsolódó beruházásokat, ezért pályáztatnak is a nap-, a geotermikus energia és a biogáz fölhasználására. Elsősorban önkormányzati beruházások valósulhattak meg közösségi forrásokból, de cégek is pályázhattak uniós támogatásokra. A szélerőművek létesítésére viszont nem lehetett közösségi támogatást igénybe venni. Az más kérdés, hogy a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus kezdete óta még nem jelent meg egyetlen tender sem az alternatív energia-termelő beruházásokra.

Létezik egy másik támogatási ága is a megújuló energiahasznosításnak, az úgynevezett kötelező átvételi rendszer. Ennek lényege, hogy a "zöld" energiatermelőktől a rendszerirányító köteles a piaci árnál magasabb tarifával átvenni a megtermelt energia mennyiséget. (Ez egyébként Magyarországon is működő modell és érvényes a szélerőművi áramra is.)

A kormányzatnak a szélenergiával szemben támasztott ellenszenvének oka lehet az is, amit a sajtóban is számosan megszellőztettek - hogy némi iróniával szólva - "Paks 2 szele fújja el" a szélerőmű építkezéseket, de az is elképzelhető, hogy ezen a piacon nem működnek kormány közeli cégek.

A szélenergia leginkább az a megújuló energia forrás, amely sok kellemetlenséget tud okozni egy olyan atomerőműnek, mint amilyent Paksra terveznek - erről beszélt az ATV-ben Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés- és stratégia tanszékének kutatóközpont-vezetője, korábbi szakállamtitkár. Arra emlékeztetett, hogy a szélerőmű - ellentétben a napkollektorrral - éjszaka is termel áramot. Viszont Paksnak az ebben az időszakban megtermelt áramát már most sem könnyű eladni a piacon, ugyanis annyira olcsó a "völgy időszakban" előállított áram. Éppen ezért, ha újabb - éjszaka is működő - alternatív energiatermelő lép be a rendszerbe, az lenyomhatja azt az árat, amelyet Paks képes elérni, vagyis ebben az esetben még veszteségesebb lehet Paks 2 - érvelt Felsmann Balázs is a kormány ellenszenvének lehetséges okára. Az is tény viszont, hogy a megújuló energia elsősorban a nukleáris- és a szénerőműveket szorítja ki a piacról. Éppen ezért az ilyen - úgynevezett alaperőművi - technológiák a világon mindenhol válságban vannak.

Érdemes figyelembe venni, hogy Európában az elmúlt évtizedben az újonnan épült erőművek 77 százaléka megújuló energiát hasznosított - emlékeztetett Felsmann Balázs.Tavaly a földrész teljes áramfelhasználásának több, mint 30 százaléka származott alternatív energiaforrásból. Németországban is - egy év alatt - 20 százalékkal nőtt a zöldenergia-felhasználás aránya, amely jelenleg már eléri a 33 százalékot.

Ma már az sem igaz, hogy óriási rendszerterhelési gondot okoznak a lökés szerű szélenergia "hullámok". Egyre inkább terjed az a megoldás, hogy amikor egy erősebb széláram érkezik, akkor a szélerőmű-park tulajdonosok nem kapcsolhatnak be minden szélmotort a rendszerbe, hanem fokozatosan helyezhetik csak üzembe a szélparkot - mondta Felsmann Balázs.

A szélenergia termeléshez szükséges szélerősség Magyarországon meglehetősen ritka még azokban a szélcsatornákban is, ahol viszonylag gyakori az átlagot meghaladó szélerősség - erről fejtette ki a véleményét a Népszavának Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Míg Németországban például a tengerpartra telepített szélturbinák évi 2-3 ezer, vagy akár ennél is több órát is termelnek elektromos áramot, addig Magyarországon legfeljebb 1 000- 1 500 óra. A szakember szerint a beruházás fajlagos költsége ezért is jóval magasabb, mint a napenergia esetében. Ráadásul a napenergia felhasználás hatásfoka az elmúlt 10 évben megkétszereződött, a szélenergiánál már koránt sincs ilyen nagy tartalék. (Támogatásokkal természetesen rentábilissá tehetőek a szélerőművek is.)

Az ország egyes területein, például Szegeden és térségében például évi 2 500 - 3 000 órát is süt a Nap. Ez kétszer-háromszor nagyobb kihasználtságot jelez a szélerőművekhez képest.A teljes hazai villamos energia termelésben a szélenergia részaránya egyébként az egy százalékot sem éri el. Ezért a szakértő szerint Magyarországon a megújuló energia termelésben a szél helyett a napenergiára és a biomasszára kellene helyezni a hangsúlyt, és a pillanatnyilag elhanyagolt földhő-hasznosítás is növekedése is kívánatos lehet.