A balesetek számának visszaesése, az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkenése, a környezetszennyezés mérséklése – ezeket is várjuk a vezető nélküli, autonóm járművek elterjedésétől. A technológia legfőbb ígérete, hogy a járművek egymás közötti kommunikációjának köszönhetően gyorsul a forgalom, egyúttal csökken a dugók száma.
Az önvezető jármű lehetőséget teremt arra, hogy a vezető útközben mással foglalkozhasson, például olvasson, videokonferencián vegyen részt, aludjon, telefonálhasson – vagyis olyan tevékenységet végezzen, amit ma legfeljebb vonaton vagy repülőgépen tehet meg.
Éppen ebben látják a Leedsi Egyetem, a Washingtoni Egyetem és az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium kutatói a legnagyobb kockázatot:olyan mértékben megnőhet a járműforgalom,ami végül kiegyenlíti az autonóm járműveknek köszönhető energia- és környezetterhelési megtakarításokat.
A kutatók az autonóm járműtechnológia adatait összesítették a személygépkocsi- és teherautóhasználattal, a jogosítványok számával, továbbá a járművek fenntartási költségeivel, és megnézték, milyen hatása lehet ennek a 2050-re tervezett amerikai úthálózaton, amelynek addigra több szakasza is automatizálva lesz. Tanulmányuk a Transportation Research szakfolyóiratban jelent meg.
A vezető nélküli járművek fejlődése a Google önvezető autójának 2012-es debütálása óta gyorsult fel. Iparági előrejelzések szerint 2019-re az autók képesek lesznek emberi felügyelettel, de önállóan haladni autópályákon, 2025-re városi és mellékutakon, legkésőbb 2035-re pedig már felügyelet nélkül is.
Optimista becslések szerint 2022-re az Egyesült Királyságban a haszongépjárműpark 30 százaléka, 2040-re az utakon futó teljes járműállomány 75 százaléka lehet önvezető.A közeljövőben négy nagy-britanniai városban készülnek kipróbálni a rendszert.
2017-ben Svédország második legnagyobb városában, a félmilliós Göteborgban indul a 100 százalékban autonóm járművek városi környezetben való tesztelése.
Az önvezető járművek ugyanis megváltoztatják az autózásról kialakult felfogást. Olyanok is az autonóm közlekedést választhatják, akik ma inkább vonattal vagy repülővel teszik meg az adott távolságot. Az utóbbiakra váltott menetjegy díja ugyanis nem állítható közvetlen párhuzamba az üzemanyagköltséggel, hiszenválasztásunkat nem-anyagi költségek is befolyásolják.
"Hiába tudjuk, hogy vonatozás során viszonylag kényelmesen utazhatunk, repülővel pedig hamar célba érünk, számos esetben visszariaszt például az utastársak vagy a közlekedési eszköz elviselésének nem-anyagi költsége: az idegenekkel való összezártságtól vagy a repüléstől való vonakodás. Ilyen esetekben az autonóm autó hívogató alternatíva lehet", mondta a tanulmány vezető szerzője, Zia Wadud.
