Az első és legkézenfekvőbb megoldás az áram hiányának kiküszöbölésére persze a napelem lenne – ez egy környezetbarát, hatékony verzió, ami bárki számára elérhető lehet. Önfenntartó, nem igényel összeköttetést nagyobb áramszolgáltatókkal, és akár a dzsungel közepén is fel lehet húzni.

Igen ám, de egy akkora napelem, amely képes egy egész háztartást ellátni árammal, többe kerül, mint a fejlődő országokban egy család éves átlagkeresete, így nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy felszereltessék a házukra.

Ezt a problémát, ha a napelemeknél maradunk, úgy tudjuk megoldani, ha kisebb, de hatékonyabb elemeket készítünk, amelyek apró, de magas fényerősségű LED-lámpákat látnak el energiával. A másik tényező, amely segíthet a hatékonyság növelésében, az a hordozhatóság – így nem kellene nagyobb összegeket kiadni arra, hogy professzionális szakemberek beszereljék a napelemeket.

A fejlődő országok nagy része úgynevezett fényszegénységben szenved – nem a szó egészségügyi, sokkal inkább direkt értelmezésében. A fejlett országokban az energiafelhasználás húsz százaléka arra megy el, hogy kivilágítsuk az otthonunkat, az utcáinkat, a középületeinket. A fényszegénységben élő szegényebb területek 100-1000-szer annyit költenek adott egységnyi fényre, mint a fejlett országok lakói.

Statisztikák szerint nagyjából 1,7 milliárd ember otthonából hiányzik az elektromosság, ez a Föld lakosságának egyötöde. Afrika 90 százaléka nincs rákapcsolva a hálózati villamos energiára. Ruandában és Burundiban az áramhoz jutó emberek száma éppen csak eléri a lakosság 1 százalékát. Nem túl meglepő, hogy azokban az országokban nagyobb a fényszegénységben élők száma, ahol nagyobb a szegénység is - ebből az ördögi körből pedig nehéz kitörni, hiszenáram nélkül éjszaka nem lehet dolgozni, ami potenciálisan jövedelemkiesést jelenthet a már amúgyis szerény bevétellel rendelkező családoknak.

Azt, hogy Afrikában például mennyire égető helyzet lenne az éjszakai világítás megoldása, jól mutatja, hogy a WWF kenyai kirendeltségének nem mindennapi problémával kell szembenézniük: a Nairobi Nemzeti Parkhoz közel élő maszáj törzsek régóta könnyű prédái a sötétben portyázó oroszlánoknak. A törzs tagjai elkezdték mérgezni az állatokat, hogy megakadályozzák a haláleseteket, ami azonban az amúgy is veszélyeztetett faj egyedeit tizedeli. Egy 13 éves maszáj fiú, Richard Turere ötlete volt, hogy helyezzenek a kunyhók köré napelemmel feltöltött, villogó LED-lámpákat, amelyektől az oroszlánok tartanak, és nem mennek az emberek közelébe.

Ami a fényszegénységben ezeken kívül kétségbeejtő, az az, hogy a szegényebb rétegek gyakran olyan anyagokat használnak világítás céljára, amelyek súlyosan károsítják a környezetet – néhol például használt kerékgumikat égetnek, ami nemcsak a környezetre, de az emberi egészségre is káros. Rengeteg helyen például petróleummal világítanak, ami drága, veszélyes, és nagyon megemeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is. A Világbank becslései szerint mintegy 780 millió nő és gyermek lélegez be annyi petróleumfüstöt, amely úgy károsítja a szervezetüket, mintha két doboz cigarettát szívnának el naponta. Az érintett területeken a felnőtt női tüdőrákosok kétharmada nemdohányzó ember.